Friedman,L.J.: (1963) Virginität in der Ehe. Stuttgart, Ernst Klett Verlag. Angolul: Virgin Wives by Leonard J. Friedman, London, (kézirat) Tavistock Publications (é.n.)

Rendezgetem könyvtáramat és kezembe kerül egy könyv, amit vagy negyven évvel ezelőtt egy németországi konferencián kaptam egy kollégától, aki a könyv magyar vonatkozása miatt úgy gondolta, hogy az engem érdekelni fog. Útban hazafelé beleolvastam, otthon betettem az elolvasandó könyvek közé, majd megfeledkeztem róla.  A szerző Leonard J. Friedman,[1] aki e könyvben foglalta össze azt a kutatást, amely beszámolt száz olyan házasságról, amelyekben nem jött létre a szexualitás. A munka arra irányult, hogy feltárja okát az úgynevezett „beteljesületlen házasságoknak”. A hároméves tevékenység a „Family Planning Association” (FPA) támogatásával 1956-ban indult, és három éven át folyt, a tíz nőgyógyász orvos (döntő többségében orvosnő) száz kliensének esetét csoportanalízis formájában beszélték meg. A csoport Bálint Mihály vezetésével három éven át dolgozott, és a munka lezárása után felkérték Dr. Friedmannt a dokumentált esetek írásos összefoglalására. Habár a könyv (eredetileg kézirat, a Tavistock intézet kiadásában) Dr. Friedmann neve alatt jelent meg, de az irodalom áttekintésén, valamint a csoportülések jegyzőkönyveinek leírásától eltekintve, minden egyéb, így az ülések értelmezése is, Bálint Mihály munkája.

A kutatás gondolata azért vetődött fel, mert a FPA tudomására jutott, hogy a nőgyógyászokat egyre gyakrabban kerestek fel nők, akiknek házassága „nem teljesedett be”. Az esküvő óta több év eltelt, de a testi kapcsolat nem jött létre. Egyesek – elsősorban a feleségek – úgy érezték, hogy bennük van hiba, csak ritkán fordult elő, hogy férjeiket okolták. Voltak, akik ezt a helyzetet természetesnek találták, de gyermeket szerettek volna, viszont nem voltak képesek szexuális életet élni. Mások nőgyógyászati panasszal jöttek. A felkeresett orvosnők közül többen ismerték a Londonban élő Bálint Mihály munkásságát, egyesek már részt is vettek az orvosok számára vezetett kiképző terápiás csoportjaiban. Tapasztalva a fenti problémát, hozzá fordultak, feltételezve, hogy a páciensek panaszai mögött pszichés problémák húzódnak meg.[2]

(folyt.köv.)

[1] Friedmann a Harvard Egyetem ösztöndíjas kutatójaként vett rész a munkában.
[2] Bálint ekkor már Londonban élt, ott ismerte meg későbbi feleségét, a családsegítő szolgálatnál dolgozó Enid Eicholtz-ot, akivel együtt 1951-től vezetett orvosok részére terápiás kiképző csoportokat.